Kizárás
kizárás (főnév)
Kirekesztés, illetve eltávolítás. Egy helyre a bejutás, egy tevékenységben a részvétel, egy helyen a jelenlét megakadályozása....
Kizárás - igéből képzett főnév. Az igében szerepel a "ki" igekötő, amely egy un. cselekvés irányát kifejező igekötő.
Alapjelentésében* feltételezi, hogy a beszélő tartózkodik egy helyen, elfoglal egy bizonyos területet és onnan bentről, valakit a területen kivülre kényszerít kizár. Amennyiben a beszélő és az alany is az adott területen kívül, "kint" tartózkodik, úgy fogalmilag nem lehetséges az alanyt kizárni onnan ( hiszen nincs bent) a beszélő és az alany közül senki sem). Ebben az esetben maximum összezárásról lehetne beszélni ( t.i. a beszélő és az alany vonatkozásában).
* a szó használata során jelentésében természetesen módosult, abszrahálódott. Használata során megjelentek az eredeti jelentésétől már kissé eltávolodott értelmezések is.
Értsd jól.
